TENGERIBETEG.HU

A TENGERIBETEGSÉG TÜNETEI:


A. hányinger, hányás, (emésztőszervi panaszok)
B. szédülés, kábaság, fejfájás (érzékszervi panaszok)
C. rossz közérzet, aluszékonyság, teljes kimerültség (neurológiai panaszok).

A tengeri betegség tünetei a következő sorrendben jelentkezhetnek:

1.enyhe szédülés, sápadtság, hideg verejték., ásítozás, fokozott nyálképződés,
2. fokozódó szédülés, erősödő fejfájás, fokozódó szag-, és zaj-érzékenység,
egyre erősödő émelygés, álmosság, hányinger, melyet a hányás átmenetileg enyhít,
3. hányinger, hányás, félelemérzés, sóhajtozás, fejfájás, zavartság, fázós arc és végtagok, nyugtalanság, étvágytalanság, gyengeség, mellkasi nyomásérzés, hőhullámok.
4. Szaporább légzés, böfögés, szellentés és hasmenés vagy székrekedés görcsös, ismétlődő hányás (egy esetben vérhányást is megfigyeltünk), teljes letargia és végül cselekvőképtelenség.

Az egyéni tolerancia határozza meg, hogy egy-egy tengeri út során, ki, mikor, melyik fokozatig jut el, és milyen intenzitással éli át az egyes fokozatokat. Egyesek az egyszerű mozgásnál már eljutnak a tünetcsoport utolsó fázisáig, mások a legerősebb mozgásokra sem reagálnak, legfeljebb erős fejfájásról panaszkodnak.

A tünetek kialakulását az egyén kedélye és hangulata befolyásolja, az erős, dübörgő zaj, fülledt, meleg levegő (pl. géptérben ), az erős illatok (pl. olajszag, pörkölt kávé illata, ételszag, stb.) fokozhatja.

Kialakulásában szerepet játszhat az egyszerre lendülő mentőmellények, tárgyak, ruhadarabok mozgásának látványa, egyhangú suhogása. A fiókokban ide-odacsúszkáló eszközök, csörömpölő tányérok, evőeszközök, a csapódó ajtók és mozgó bútorok fokozhatják a tüneteket. Ehhez adódik az állandóan mozgó horizont és a hajó orra által felvert és a hajóra zúduló vízoszlopok dübörgése. A szorongás és félelem, a hajóra mért erős hullámütések ijesztő és mindent betöltő hangja erősítheti, gyorsíthatja a rosszullét kialakulását.

A korlátnál kihajoló embert az emelkedő majd távolodó és fehéren habzó tengervíz látványa szintén hányásra ingerelheti.

A hajó kiküszöbölhetetlen "liftezése", majd bukdácsolása szinte súlytalansági állapotot idézhet elő, amely periódikusan ismétlődik és órákig-napokig eltarthat.

1988-ban a MS Hajduszoboszló fedélzetén Málta partjai előtt életem első nagy viharát éltem át. Különösen erős pszichikai hatást váltott ki, mikor a hullám kifutott a hajó alól és a hajótest iszonyú dördüléssel zuhant egy hullámvölgybe, miközben a víz elöntötte a fedélzetet. Ijesztő volt hallgatni a főgép felpörgését, amikor a hullám ismét kifutott a hajócsavar alól, és a regulátor úgy fékezte meg a gyorsuló csavartengelyt, hogy az egész hajótest beleremegett.

Voltak olyan tengerész kollégáink, akik a legcsekélyebb hajó-mozgásra is érzékenyen reagáltak, ennek ellenére évtizedeken keresztül hajóztak. Ismertem olyan tengerészt, aki viharos időben egy kannát hordott mindenhová magával, és időnként ebbe könnyítve látta el a napi feladatokat.

A folyamatos "rollázás", "csavarás" - valószínűleg a tengeribetegség egyik legfőbb előidézője, mert még pihenés közben is hatással van az emberi szervezetre. Az ágyak általában a hajó hossztengelyével párhuzamosan vannak elhelyezve, hogy ily módon is csökkenjen a mozgások hatása. Ugyanakkor az ágyban fekvő test állandó csúszkálása a magasított peremű ágyon az elcsigázott szervezetet még pihenés közben is terheli.

Többszöri behajózás után, vagy a vitorlás-szezon alatt mindenkiben kialakul egy alkalmazkodási rutin, sőt, idővel már egyáltalán nem vesz tudomást a tengeri betegségről, és a hajó legerősebb mozgása sem vált ki az erősebb tüneteket.

Idővel ugyanis bizonyos mértékig az emberi szervezet hozzá tud szokni ehhez az állandóan mozgó környezethez, valamilyen fokon azonban, akár más hajóra áthajózáskor, vagy hosszabb szárazföldi szabadságról visszatérve- ismételten reagál.

A tengeri betegséggel együtt járó fokozott kifáradás, maga a betegségérzet, az eltelt idővel egyenesen arányban befolyásolja a koncentrálás képességét és kihatással van a teljesítőképességre.

A tünetek súlyosságától függ az egyén teljesítőképesség-csökkenése, mely a reakcióidő növekedésével és aluszékonysággal járhat. A gyötrő hányingert néhányan csak fekvő helyzetben képesek elviselni - azaz ilyenkor a fedélzeten munkát végezni, köteleket feszíteni, a hajót irányítani képtelenek.